2016 április 24-25, OKT túra - Mátra, Bükk
2016.04.25. Hétfő
Útvonal Szarvaskő, Templomdomb - Szarvaskő vá. - Szarvaskői vár - Köles hegy - Gilitka kápolna - Gilitka forrás - Telekessy vendégház - Kolacskovszky forrás – Tanösvény - Ciszteri Apátság - Bélapátfalva Cementgyár vasútállomás
Indulás: 7:30
Érkezés: 12:35
Túratáv: 11,1km
Emelkedő: 524m
Minősítő pontszám: 16,6+10,5+2=29 pont
Pirkadatkor kelünk, készülődünk, a hat órás harangszó már nem nekünk szól. Csak a kulcs visszaadása miatt várunk a gazdára. Szerencsére esőnek nyoma sincs, az éjjel meleggel feltöltöttük magunkat. Reggel megint korán indulunk, hiszen ma megint túra vár ránk, igaz rövidebb, mint eddig, de ma még haza is kell utazni. Mindjárt bélyegzéssel kezdünk. A hirtelen kapaszkodó után még a vár felé is vidáman teszünk egy kis kitérőt, ahol csodás látvány tárul elénk. Készül pár kép és a szelíd gerincen cipeljük terheinket Bélapátfalva felé. Annyira tiszta az idő, hogy egy pontról Felsőtárkányig ellátunk. Jól állunk idővel, meg talán már a lábunk az előző napokat is érzi, sietség nélkül bandukolunk a cél felé. Elidőzünk a Gilitka kápolnánál, még a történetét is felolvassuk hangosan. A Telekessy Vendégházat zárva találjuk. A lépcsősor mellett szépen rendben megtaláltuk a bélyegzőt.
Gyalogolunk tovább, aztán szinte váratlanul tűnik fel a Bélkő megsebzett orma. A cementgyár már régen (bő tízen éve) bezárt, békés a táj. Igaz, sok a rom. Elhagyott épületek falai, elpusztult utak, betonoszlopok mesélnek lehangolóan a nem rég volt múltról. Bezzeg a Bélháromkúti Ciszteri Apátság jobb állapotban van, mint az elmúl 50 évben valaha. Látszik, hogy most jut rá pénz és gazdája is gondosan bánik vele. A környéke is ápolt. Szépen nyírt fű, parkolók, kulturált illemhely, információs táblák. Sokáig időznénk itt, de most már szorít az idő, mert Bélapátfalváról kevés a vonat és sok az utazási idő hazáig. El kell érnünk a vonatot, ami 13 óra előtt indul a Cementgyár vasúti megállóhelytől. Még a bélyegzőpárnát csomagoljuk vissza a batyunkba, amikor sípolva megáll mellettünk az egy kocsis szerelvény Putnok felől jövet. Szerencsénk van, elértük. A vonaton szedjük rendbe magunkat. Könnyen tesszük, még Mónosbélben sincs felszálló, „miénk az egész kocsi”. Egerben van csatlakozásunk, igaz ez csak olyan gyorsvonat, ami minden nagyobb fánál megáll, a pótjegyen kívül semmi nem emlékeztet gyorsaságra.
Jó kis út volt. Bandi szeme figyelt bennünket távolról, néha a telefon hozta közelebb hozzánk, jól esett a társaink aggódása értünk. Nekünk sok hasznos tanulsággal járt a legközelebbi hasonló utunkhoz és – kár lenne elhallgatni – igen jól éreztük magunkat. Némi büszkeséggel összegeztünk, amit kitűztünk a két napra, azt megcsináltuk!
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora
Gajdó Jánosné
túravezető