2016 május 28, Kerékpártúra - Apajpuszta

Alig egy hónapja kerekeztünk a Csepel-szigeten, de ismét ide terveztük idei második kerékpáros túránkat. Nem véletlenül, ennek is megvan a magyarázata. A tavaszi első kerekezésünk egy bemelegítő túra, általában 50 km körüli távot teszünk meg. Ugyan lehetőség van hosszabbításra déli irányban a szigeten, vagy esetleg keleti irányba Dömsöd felé. Most a Pest Megyei Piros útvonala mentén hosszabbítottuk meg a szigeti túránkat. Párunknak már csak ez a szakasz hiányzik a teljes 245 km-es útvonal teljesítéséhez. A Pest Megyei Piros útvonala kerékpárral is bejárható! Az eredeti terv az alábbi volt, mely aztán napközben kissé módosításra került:

Útvonal: Százhalombatta – Tököl – Szigetújfalu – Ráckeve – Dömsöd – Apajpuszta – és vissza Százhalombatta
Túratáv: 90km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 45+4=49 pont

Utólag belegondolva nem volt szerencsés a túra időpontjának megválasztása, mivel a törzstagok jó része nem tudott eljönni. Ki utazás, ki családi program miatt, ráadásul az előzetesen jelentkezők közül is volt lemondás. Így előre látszott, hogy elég családias lesz a kerekezés. Az időjárásra nem lehetett panasz, az utóbbi időszak egyik legszebb hétvégéjét jósolták, és ez bejött az előrejelzéseknek.

Az első találkozó helyen az E-Batta előtt, Lázár Józsi jelent meg időben. Rendesen megvártuk a meghirdetett indulási időt, de mivel újabb kerékpáros nem érkezett, elindultunk az Óváros felé, mint egy kerékpáros csapat. Útközben találkoztunk Tóthfalusi Évával, így már három fős csapattal érkeztünk meg a komphoz. Sajnos a korábbi komp átkeléseinkhez képest már nem kaptunk kedvezményt. Nem sokkal az indulás előtt Vlukovszki Sanyi barátunk is befutott, így lett teljes a csapat.

A 9 órás komppal mentünk át a Duna túl oldalára, Tökölre. Mivel hosszú napnak ígérkezett a mai túra, a csapat a megszokott földutakat elkerülte, az országúton indultunk el Ráckeve felé. A megszokott úton elhaladtunk a börtön előtt, majd a gáton Szigetújfalut érintve Ráckevére érkeztünk meg 11 óra előtt. Ilyen jó tempóban még nem értük el egyszer sem Ráckevét! Ha már itt voltunk, megálltunk a szokott helyen, a piacon. Természetesen a lángossütőt kerestük fel. Kis nézelődés után folyattuk az utunkat. Pár percre megálltunk a híres szerb templomnál.

Ráckevét elhagyva Szigetbecse, Makád érintésével értünk ki a gátra. Nagy élet van itt a vízparton, rengeteg hétvégi ház, horgász állás sorakozik egymás után. Sokan hosszabb időre költöznek ide le, ki sátorral, de a többség lakókocsival áll a vízparton. A gátról letérve nemsokára elértük a Tassi-zsilipet, ami a Ráckevei-Duna vízszintjét szabályozza a főág felé. Itt történik a hajók zsilipezése a két Duna ág között. Mi most zsilipelést nem láttunk, de azért körbenéztünk. Ha már elértük a túránk legdélebbi pontját megálltuk egy kis pihenőre, a zsilip melletti vendéglőben felfrissítettük magunkat. A vendéglőben rengeteg horgászbot, orsó van kiállítva, mintha egy múzeumban lennénk. A horgász készségek az egész mennyezetet betöltik.

A pihenő után folytattuk az utunkat tovább Dömsöd felé. A településen egy pillanatra megálltunk a Petőfi háznál. Apaj felé kerekeztünk tovább. Itt újabb pihenőt tartottunk, a kis csapatunkon már mutatkoztak a fáradság jelei. Apaj után Kiskunlacháza következett. Itt úgy döntött a társaság, hogy rövidíteni fogja a túrát, mivel mind erőteljesebben jelentkezett a bicikli nyergek hatása. Hiába, ekkora terheléshez nem szoktunk hozzá! A Ráckevei HÉV állomást céloztuk meg. Az állomáson megnéztük a menetrendet, még 45 percünk volt a HÉV indulásáig. Emiatt én úgy döntöttem, hogy csapatot hátrahagyva inkább kerékpáron folytatom az utat Tökölig, ahol majd újra összeáll a csapat. A többiek a büfé felé vették az irányt, én meg Szigetszentmárton, Szigetcsép érintésével értem Tökölre. 15 perccel a HÉV érkezése előtt már a Tököli állomáson voltam. A HÉV rendesen meg is érkezett a csapattal, így innen újból együtt kerekeztünk a komp felé.

Volt még időnk a komp indulásig, így most megnézhettük azt a verseny motorcsónakot, mely mellett reggel elmentünk. A csónakot éppen egy versenyre készítették fel. A komp időben megérkezett, nem úgy mint az előző alkalommal. Ha most is akkora pechünk lett volna, mint a múltkori esetnél, a csapatunk biztosan nem lett volna lelkes, az M0-ás híd felé hazatekerni! Így felszálltunk a kompra, majd az Óvárosból mentünk haza. Először Sanyitól vettünk búcsút, majd a lakótelep szélén elváltak útjaink. A tervszerinti 90 km pontosan 89,6 km-re sikeredett. Én 106,6 km-rel zártam a napot. Ez volt az utóbbi idők egyik leghosszabb kerékpár túrája. Minden elismerés a kis csapatnak, különösebb felkészülés nélkül ilyen szépen teljesítettük a távot. Legközelebb szeptember 24-én lesz szakosztályi kerékpáros túra, a megszokott Olár Péter emléktúra Etyek környékére fog vezetni. Gyalogolni június 11-én fogunk a Börzsönyben. Megkoszorúzzuk Georgiades Gábor kopjafáját, majd az Országos Kék Túra útvonalának, a Nógrád vá. és a Kisinóci th. közötti szakaszát fogjuk bejárni.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Szabó Zsolt
túravezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu