2018 szeptember 29, Bakony piros jelzésén - Bakony
Szeptember utolsó szombatján fejeztük be a Közép Dunántúli Piros útvonalának teljes bejárását. Ez alkalommal a Hárskút, Eplény szakaszt jártuk be. Nem Hárskútról, hanem Márkóról indultunk el, hogy a szokásos táv összejöjjön. Ez év során, a KDP útvonalának bejárása állt a középpontban. Kíváncsian vártam, hány ember fogja tudni leadni a KDP-s füzetét, hogy teljes útvonalat bejárta, beszerezte az ellenőrző pecséteket. A szokásos Százhalombattai hatórás indulást követően Érden, Tárnokon, Martonvásáron szedtük össze a túratársakat. Odafelé menet Várpalotán, a MOL üzemanyagtöltő állomáson álltunk meg a reggeli kávéra. 35-en jöttünk össze a mai túrára. Kilencen vonták vissza a jelentkezésüket. Mostanában nagy a lemondások száma, lehet, hogy tényleg sűrűre sikeredett az elmúlt időszak. Természetesen rövid túra is volt, erre 9-en jelentkeztek. Végül is ebből a két túrából lehetett választani a mai napon:
Útvonal: Márkó vá. (300 m,
) – Kis-Bükk (486 m, , 
) - Hárskút (504 m, , (-), 
) – Borzás-hegy (620 m, ) – Papod (646 m, ) – Eplény (648 m, ) Túratáv: 22km
Emelkedő: 610m
Minősítő pontszám: 33+12,2=45 pont
Alternatív útvonal: Hárskút (504 m,
) – Borzás-hegy (620 m, ) – Papod (646 m, ) – Eplény (648 m, ) Túratáv: 14km
Emelkedő: 350m
Minősítő pontszám: 21+7=28 pont
Márkó vasútállomására 840-kor érkeztünk meg. A hosszútúrások itt szálltak le a buszból, majd az aszfaltos műúton, a piros keresztjelzésen elindultak Hárskút irányába. A rövidtúrások tovább buszoztak Hárskútra, Nekik ez volt a kezdőpontjuk. Onnan végig előttünk mentek a KDP útvonalán Eplényig. A 83111 számú műúton kb. 3 km-t gyalogoltunk észak felé. Napos, de kissé szeles időnk volt. A szél a nyílt terület miatt kellemetlen volt. A 486 m magas Kis-Bükkön épített Fekete István kilátót mind közelebbről láttuk. Amikor a jelzésünk jobbra elhagyta a műutat, balra is volt egy leágazás, ez a zöld T volt. A tanösvényt a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. alakította ki a hajagi pihenő erdejében. A Fekete István tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti- és vadgazdálkodási tevékenységet, valamint a terület növény- és állatvilágát mutatja be. A zöld T érinti a kilátót is, mesés panoráma van a környékre. Utólag sajnálhatjuk, hogy ezt a kis kitérőt megspóroltuk. Nem sokkal később, a műútról is látni lehetett a Kab-hegyet és a Kőris-hegyet.
Továbbra is, most már jelzés nélküli műúton gyalogoltunk Hárskút felé. A faluba 1010-kor érkeztünk meg. Öt perc múlva elhaladtunk a Hársfa Söröző mellett, ahol a KDP PH 08 számú bélyegzője található. Aki múltkor nem volt velünk, most pótolhatta a bepecsételést. Áthaladtunk a falun, a Rákóczi utcát elérve jobbra fordultunk. Újabb 400 m után bal 90°-os kanyar következett. A Lókútra menő úttal párhuzamosan haladtunk egy darabig, majd elfordultunk a 620 m magas Borzás-hegy felé. Nem volt nehéz a terep, az irtások környékéről szép panorámánk volt. A 646 m magas Papod csúcsot pont délben értük el. Papod a Magas-Bakony egyik legmagasabb csúcsa, 45 millió évvel ezelőtt keletkezett mészkő alkotja az uralkodó kőzetet. Itt építették fel a Vitéz Bertalan Árpád kilátót. Minden irányba igen szép a kilátás! Észak felé Zirc, Kőris-hegy, Som-hegy, tiszta időben a Pannonhalmi Apátság látható. Ha szerencsénk van, északkeletre a Környe és a Tési-fennsík szélkerekeit láthatjuk. Kelet felé Várpalota, és a lőtér látható. Dél felé Veszprém és a Balaton ezüstös csíkját pillanthatjuk meg. Nyugat felé a Kab-hegy, a Középső-Hajag és a Tanúhegyek tűnnek fel. A Somló kontúrja is feltűnik északnyugaton.
Vitéz Bertalan Árpád pilóta volt, az első világháború hőse, a Vitézi Rend tagja. Ő szervezte meg az ejtőernyős vadász fegyvernemet. A Veszprém-Jutaspuszta repülőtérről 1941. április 12-én Délvidékre indult bevetésre egy öt gépből álló ejtőernyős zászlóalj élén. A vezérgép közvetlenül a felszállás után lezuhant és kigyulladt. A katasztrófa során a 4 fős személyzet, Vitéz Bertalan Árpád harccsoport parancsnok és 17 ejtőernyős halt hősi halált. Alaposan szétnéztünk a kilátóból. Az ebédünket is itt fogyasztottuk el. 1300-kor elindultunk lefelé. Meredek, csúszós füves ösvény következett. Később már kellemesebb volt az utunk, földúton mentünk tovább. Félóra elteltével, az egyik bükkfán A4-es papíron tájékoztattak Bennünket, hogy a KDP útvonalát megváltoztatták. Papod után, a Mohos-kő mellett új nyomvonalon halad tovább a jelzés Eplény vasútállomásához. Elkerüli a Büdöskúti pihenőt, a vá. Érintésével az erdőben halad az országút helyett, majd az Enikő Panziónál csatlakozik az eredeti nyomvonalhoz.
Követtük az új nyomvonalat. Nekem úgy tűnt, így hosszabb lett emiatt ez a szakasz. Egyébként változatos volt az új nyomvonal. 1420-kor észrevettük Lókút templomát és házait, de utána távolodtunk a településtől. A vasútállomásig végül is nem mentünk el. Elérve a 82. számú főutat, az úttal párhuzamosan, a réten gyalogoltunk be Eplényben. 1530-kor a társaság nagyobbik része már a 82-es Vendéglő teraszán ejtőzött. 1615-kor hazaindultunk. Kellemes volt a mai túra, az időjárás a legjobb formáját hozta. Utószóként megemlítem, hogy időközben 18 túratársunk teljesítette a Közép-Dunántúli Piros útvonalát. Ezt a megyei természetjáró szövetségek már elismerték, megkaptuk a 3 megyei kitűzőt, valamint a jelvényt. Következő túránk a Vértesbe fog vezetni október 27-én.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető