2021 október 9, Szarvasbőgés - Gerecse

Az őszi túrasorozat a Gerecsében folytatódott. A hosszú túra Baj településről indult, egy nagyobb kanyar után Alsógallán ért véget. A rövidtúrások Vértestolnából indultak, a Pes-kőt kerülték meg az OKT-n, majd Koldusszállás után érkeztek meg Alsógallára. Az előrejelzések szerint kedvező idő köszöntött ránk szombaton, igazi gyaloglásra való. 34-en jelezték, hogy túráznának a Gerecsében, mindössze 1 fő vonta vissza a jelentkezését. A buszon 32-en voltunk, egy társunk vonattal jött el a túrára, vele Bajon találkoztunk. A korai sötétedés miatt nem 6-kor, hanem hét órakor indult el Százhalombattáról az autóbuszunk. Érden a Vörösmarty Gimnáziumnál, Tárnokon a Baltásnál lehetett még csatlakozni a csapathoz. Ezek a túrák lettek meghirdetve:

Útvonal: Baj (168 m, , ) – Baji vadászház (460 m, , ) - Vörös-rét (378 m, ) – Vértestolna (262 m, , ) – Pes-kő barlang (364 m, , , (-)) – Koldusszállás (207 m, (-), ) - Alsógalla (165 m, (-), , (-))
Túratáv: 25km
Emelkedő: 630m
Minősítő pontszám: 36+12,6=49 pont

Alternatív útvonal: Vértestolna (262 m, ) – Koldusszállás (207 m, , ) – Alsógalla (165 m, , , (-))
Túratáv: 12km
Emelkedő: 180m
Minősítő pontszám: 18+3,6=22 pont

8⁴⁵-kor már Bajon voltunk. A majd 3000 lakosú település Szent Ferenc katolikus templománál szálltak ki a hosszútúrások. Itt futottunk össze a vonattal érkező társunkkal. Maga a templom a francia rokokó sajátos német változatában, copf stílusban épült. Főhomlokzata gazdagon tagolt, bejárata vörös márványból készült. A kapu felett boltozatos ablak nyílik. A középkori templom helyére először Fellner Jakab tervei alapján próbáltak új templomot emelni 1763-ban, de csak az alapfalak készültek el. A mai, copf római katolikus templom erre az alapra épült Anton Gott tervei szerint 1792-95 között. Kár, hogy belülről nem láthattuk a templomot. A neten látható képek alapján belül is szép, felújított az állapota, a sekrestye boltozatán XVIII. század végi freskó látható. A templom mellett, a téren látható az I. világháborús emlékmű, az 1848-as és 1956-os emlékkopjafa, az aradi vértanuk kopjafája, valamint egy nagy feszület. Amint elhagytuk a központot, megtekintettük a Közösségi Ház udvarán egy méretes, 1760-ban készült hatalmas fa szőlőprést. Az utolsó ház után aszfaltúton gyalogoltunk a Szőlőhegy felé. 9⁰⁰-kor már a szőlők, présházak között haladtunk.

9²⁰-kor már a Baji Kálvária I. stációjánál voltunk. Igen meredek, vízmosta ösvényen halad felfelé a Kálvária. A stációkat felújították, a képek is újszerűek. Fényképezni nem nagyon lehetett, mivel a képeket üveg védi az időjárás viszontagságaitól. 40 perces kapaszkodó után felértünk a Kálvária végén levő 3 keresztjéhez. Innen már csak negyedórát kellett gyalogolnunk, hogy elérjük a Baji Vadászházat. A baji vadászház közelében találhatóak a középkorban itt állt Ágoston-rendi kolostor romjai (Pusztatemplom v. Kovácsi templom), melyet az 1993 óta folyó ásatások tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma. Az eredetileg 10 m magas rotunda belsejét freskók díszitették, a tetőt zsindely fedte. Az 1530-as években a déli oldalhoz csonttárat építettek, a rég elhunytak csontjait gyűjtötték ide, mivel a temető betelt. A körtemplom a XVI. század végén a török korban elpusztult. Rövid szemlélődés után tovább mentünk, egy órai gyaloglás után elértük a Tardos, Agostyánnal összekötő utat. Útba ejtettük a Hideg-kutat, melyből csörgedezett a víz. Közel voltunk az 505 m magas Gorba-tetőhöz, ahonnan paplanosok indulnak el szép idő esetén a levegőbe. Most is jópáran repdestek a környéken. Rövidesen kereszteztük a Vörös-rétet, ahonnan szép rálátásunk volt a Nagy-Gerecsére, az oldalában levő Bánya-hegyre. Vértestolnába a Kálvári mentén jutottunk le az aszfaltúton, a község présházai között. Szépen felújított a Kálvária, a stáció kerámia képeit Végh Ákos készítette 2012-ben.

Mielőtt folytattuk volna az utunkat, egy kis téren leültünk az asztalokhoz, hogy megebédeljünk. Miután befejeztük, elindultunk, és nemsokáran kereszteztük a települést, ahol elhaladtunk a római katolikus templom előtt. A Páduai Szent Antal templomot eredetileg 1750-ben építették Fellner Jakab tervei szerint, majd 1788-ban átépítették, ezúttal Gött Antal tervei alapján. A templom egyhajós, berendezése, főoltára és a szószéke rokokó stílusú. Orgonáját 1858-ban készítették. az aszfaltút mellett felgyalogoltunk az OKT jelzéséig. Közben szép panorámánk volt a Nagy-Gerecsére, a Tardosi márvány bányára. Megszokásból nevezi az ember márványnak ezt a kemény mészkövet, holott ez még nincs annyira átkristályosodva, hogy márványnak lehetne tekinteni. Ettől függetlenül nagyon szép faragványok, szobrok, burkolatok készíthetők belőle. Évszázadok óta bányászták, már a rómaiak is felhasználták. Ebből készült többek között az esztergomi Bakócz kápolna, a visegrádi királyi palota díszkútjai, a Magyar Tudományos Akadémia székháza, az Operaház, az Országház egyes részei. Külföldre is sok helyre eljutott. Jelzetlen úton jutottunk fel a Pes-kőtől nem messze található barlangig. Valaki volt olyan kedves, hogy a felvezető utat felfestette a barlang jelzéssel, igaz nem a szabályos módon. Régebben sokkal nehezebb volt idetalálni! 13⁵⁰-kor értünk el a barlanghoz.

A Pes-kő-hegy egy hatalmas, dachsteini mészkőből felépülő, 399 méteres magaslat. Nevében a szláv eredetű "pest" szó magyarul barlangot jelent. Maga a hegy tektonikai erők hatására jött létre. A földmozgás törésvonalai mentén vetők keletkeztek, ahol a gyűrődésre nem képes kőzetek eltörtek, és a tömbök darabjai kiemelkedtek vagy épp lesüllyedtek. Egy ilyen északnyugati-délkeleti irányú vetővonal hozta létre a Pes-kő-hegy látványos szikláit is, mely messziről látható. Egy első látásra veszélyes párkányon lehet eljutni a Pes-kő barlanghoz. A barlang, a párkány kb. 350 méter tengerszint feletti magasságban húzódik, ami nem tűnik különösebben magasnak, de az alattunk tátongó letörés helyenként 100 méteres is lehet, attól függően, hogy a párkány melyik részén állunk. A szembeötlő nyomok és az erős vadszag muflonok ittlétére utal. A barlang nem nagy méretű, kb. 4m magas, 2 m széles és 8 m hosszú. A bejárattól pompás panoráma van a környékre. Szemben a Baglyas-hegy és a Somlyó-hegy magasodik, balra a távolban a Pilis vonalai húzódnak, jobbra pedig már a Vértes vonulatait, illetve Tatabányát is láthatjuk. Ugyanebben az irányban a távolban kiszúrhatjuk a Gerecse legdélebbi pontját, a lovak erőlködéséről elnevezett Lófingató-hegyet. Az alattunk fekvő település Tarján.

Nem mindegyik társunk mert eljönni a barlanghoz, talán a tériszonyosoknak nem is való a párkány. A barlanglátogatás után továbbra is jelzetlen úton lementünk az OKT kék jelzésére. Koldusszállást 15⁴⁵-kor értük el. Akinek OKT pecséthiánya volt, most pótolhatta. Alsógalla felé vettük az irányt. Majd minden évben megjárjuk ezt a szakaszt. 16⁵⁰-kor már mindenki az autóbusz környékén téblábolt. Szerencsénkre az autóbuszunk nem a vasútállomásnál várakozott ránk, hanem a Shell üzemanyagtöltő állomáson. Egy jó negyedórát spóroltunk meg emiatt. Végül is világosban mindenki hazaért. Nagyon kellemes kirándulóidőnk volt a mai napon! Jó szériánk van mostanában! Közeledünk az év vége felé, legközelebb október 16-án a Visegrádi-hegységben fogunk túrázni. Az Országos Kék Túra egy szakaszát szeretnénk bejárni.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető