2000 Magas-Tátra, Szlovák paradicsom, Szepesi hegység, Pieninek jutalomtúra
-Beszámoló-
2000. augusztus 23. Pieninek
Útvonal: Cerveny Klastor - LesniceTúratáv: ~9km
Emelkedő: ~200m
Az előző napi csúcstúra után pihenő nap következett. Nagyjából kipihenve a fáradalmakat, a Pieninek hegységbe vezetett a mai túránk. Késmárkon, Podolinon, Ó-Lublón átbuszoztunk Vörös Kolostorig. Nem is túranák volt ez igazán szervezve, hanem a Dunajec folyón való tutajozás volt a lényeg. Vörös Kolostor keletkezése a XIV-ik századi karthauzi kolostor alapítóleveléig datálható. A szerzetesrendnek korábban a Szlovák paradicsomban levő Klastosiskóban már volt rendházuk. A "vörös" jelzőt a vörös cserépről kapta, amellyel födve volt. A kolostor XIV. század folyamán több előjoggal is rendelkezett, többek között malom, halászat, és a sörfőzés terén. A kolostor fokozatosan hanyatlott a mohácsi vész után, a szerzetesek elköltöztek Lengyelországba. 1563-ban a kolostort felszámolták. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök vásárolta meg és a kamalduli szerzetesrendnek adományozta. A kamalduli szerzetesek 1711-ben telepedtek le. A rend nagyon szigorú szabályok szerint mûködött, a barátok külön cellákban laktak. Mezőgazdasággal, kertészettel, halászattal, alkímiával, gyógyítással és írással foglalkoztak. II. József a kolostort 1782-ben felszámolta, berendezését széthurcolták. 1820-ban a császár a kolostort az újonnan alakított eperjesi görögkatolikus püspökségnek adományozta. A II. világháború után a kolostort államosították. Az épületeket 1956-ban és 1974-ben felújították.
A csapatból hatan vállalkoztunk a gyalogos túrára, a többiek a tutajozást választották. Talán nem is a víziszonyunk miatt, hanem inkább a fotózás végett. A Dunajec igen látványos szorost vájt ki a Pieninek hegységben, melyet Dunajec-áttörés néven ismerünk. A folyó a magas-tátrai és a környező hegyek patakjainak vizét gyûjti össze, majd a 20km-es határfolyó szakasza után északnyugat felé fordul, ahol a legnagyobb mellékfolyóját a Poprádot is befogadja. A Dunajec-áttörés 360 hektáron természetvédelmi terület, 1967-en létesítették a Nemzeti Parkot. Növényzete egyedi, tájképileg is megkapó a környezet. Vörös Kolostortól indultak a tutajosaink. Két tutajt megtöltött a csapatunk. Ezek a tutajok öt csónakból vannak összeállítva, elejükre fenyőgallyakat kötöznek a felcsapodó víz elkerülése érdekében. A végállomáson, Lesnicén szétszedika tutajokat, autóval visszaszállítják a kiindulási pontra. A tutajok vezetői gorál nemzetiségû emberek, jellegzetes népviseletük van, a tutajokat csáklyákkal irányítják. Kb. egy óráig tart a 9 km-es szakaszon a tutajozás, a folyó néhány helyen vadvízi jelleget ölt. Az idő gyorsan elrepül, mivel rengeteg a látnivaló a kanyargós folyóról. Az erdő zöldjéből kiugró sziklák változatos formái, a folyó gyorsabb, lassúbb szakaszai lekötik a tutajozók figyelmét. Mi a Dunajec melletti gyalogúton tettük meg a 9km-es utat. Negyedórára benéztünk a kolostor udvarába, a múzeum még nem volt nyitva. Pár fotót készítettünk a kolostor együttesről, na meg a Pieninek jelképéről, a 982m magas Három Korona hegyről. Lassú tempóban sétáltunk a folyó mentén, szorgalmasan kattingattuk fényképezőgépeinket. Az út felénél észrevettük a két tutajból álló egységünket, lelkesen integethettünk egymásnak. Ezt a találkozást is megörökítettük az utókor számára. A tutajosaink után 20 perccel mi is beértünk a parkolóba, egy sör elfogyasztása után buszra szálltunk, a cél az Ólublói vár megtekintése.
A XIV. században királyi parancsra építette fel a szepesi ispán Lubló várának legkorábbi magját, az északi kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére. Árpád-házi uralkodók kihalása után a várnak sok birtokosa volt, többek között az Aba nembeli Amadé báró, nádorispán, majd Károly Róbert, Drugeth Fülöp nádor, Luxemburgi Zsigmond király, Horváti Miklós. Zsigmond király és II. Ulászló lengyel király közötti békekötés helyszíne volt a vár 1412-ben. Zsigmond ugyanebben az évben 16 szepességi várost zálogba adott a lengyeleknek, köztük Lublót a várral együtt. A XVI. században kiépültek az akkori idők hadviselésének megfelelő védőmûvek, az ágyúk elhelyezésére alkalmas bástyák. A Habsburg csapatok 1769-ben foglalták vissza a zálogban levő 16 szepesi várost. A vár későbbiekben elvesztette jelentőségét, de bástyáit, falait karbantartották. Még a II. világháború során is használható volt az öreg vár, német katonaság szállta meg. Mostani látogatásunk során az Öreg toronyba nem tudtunk felmenni az 1970 óta tartó régészeti feltárások, a torony restaurálása miatt. Pedig biztosan szép panoráma lehet a környékre! Két órát szántunk a vár bejárására. Nagyon sok részlete a várnak teljesen ép, tulajdonképpen a nagyobb középkori váraink sorába tartozik. A várlátogatás után indultunk hazafelé, mivel a vár melletti skanzen már bezárt, csak kerítésen kívülről láthattunk egy-két régi épületet. A vacsora után igyekeztünk sátrainkba, mivel másnapra 'húzós' túra került kiírásra.
|
|
|
(A fényképet Muskovics András készítette)