2002 Hochschwab, Fishbacher Alpok, Raxalpe, Wechsel jutalomtúra
-Beszámoló-
2002. augusztus 23. Wechsel
Útvonal: Mönichkirchen (967m) - Gh. Enzian (1174m) - Haller H. (1350m) - Niederwechsel (1669m) - Hochwechsel (1743m) - Umschub Riegel (1720m) - Feistritz Sattel (1290m)Túratáv: ~20km
Emelkedő: ~800m
Alternatív lehetőség: Mönichkirchenből felvonón fel lehet jutni 1174m-re a Gh. Enzianhoz.
A reggel szokásosan kezdődött, a reggeli után elindultunk a sorozat utolsó túrájára, a cél Wechsel. A buszozás nem tartott soká, jó másfél óra kellett, hogy elérjük Mönichkirchent, a túra kezdési helyét. Ismét hatan jelentkeztek a hosszú túrára, a többiek felvonóval felmentek az Encián házig, ezáltal természetesen szintet spóroltak, a környéken bonyolítottak le körtúrát.
A 924 számú jelzésen, a felvonó alatt kezdtük meg a kapaszkodást. Nem túl meredek ösvényen haladtunk a felvonó árnyékában kb. 800m-et. Utána jelzésünk fokozatosan balra tért el a felvonó nyomvonalától. Egy kövesútat, mely a feljebb lakó gazdálkodók céljára épült, háromszor is kereszteztük. 900-os bal, majd 900-os jobb kanyar után elértük a Studenten keresztet. Kb.1200m magasságon voltunk. Leálltunk egy kicsit, kiszusszanni az első szakasz emelkedés okozta fáradalmait. Utunk most már folyamatosan nyugati irányba vezetett. Jobbára köves úton haladtunk, a hegy gerince alatt, vele párhuzamosan. 4km-et haladtunk a lucfenyők alatt, majd kiértünk Vorauer Schwaig előtt 300m-el a füves területre. Jobbra felettünk a főgerinc, innentől kezdve folyamatosan látható volt. 1500m-en voltunk ekkor, a füves terület a hegyoldalakból lecsorgó vízek miatt néhány helyen mocsaras volt. Egy itatónál, mely a lecsorgó forrás vízét használta fel, pár percre megálltunk. Előrenézve láttuk már a Hochwechsel csúcsát, a rajta levő Hüttével együtt. 1 óra távolságnyira voltunk tőle. Az út mind jobban kezdett közelíteni a gerinchez. Nagy marhacsordát kereszteztünk. Az út elfogyott, most már ösvényen haladtunk felfelé. 1647m-es kis csúcsnál értünk fel a főgerincre. Kicsit szétnéztünk, majd az 1km távolságra levő csúcsra mentünk át.
Az 1743m magas Hochwechsel tetején elidőztünk vagy félórát. Kissé huzatos volt az idő, nem lehetett nekivetkőzni. Az idei szériánk alapján már nem is nagyon csodálkoztunk, hogy a Wetterkogler Hütte zárva volt.Egy teremtett lélek sem volt a környéken. A panoráma nem rossz, a füves gerincek minden irányban láthatók. Most azonban elég párás volt az idő, így távolabbra nem sokat láttunk. Elindultunk a főgerincen visszafelé. Magunk előtt láttuk a teljes bejárandó 5km-es gyephavasi szakaszt. Ezt egyébként Wechschelbergland-Höhenweg néven ismerik. Először azon a kis csúcson haladtunk keresztül, ahol felértünk a gerincre. Azután a Niederwechschel 1669m-es csúcsa következett, mely a gerincből alig észrevehetően emelkedett csak ki. Itt pár szép sziklaképződményt is láthattunk. Eckbaueralm környékén elfogyott a gyephavas, betértünk az erdőbe. Kissé intenzívebben kezdett lefelé menni a jelzésünk, néhány helyen sziklás volt az ösvényünk. Az 1505m-es Steinerne Stiege csúcsot úgy mellőztük, hogy észre sem vettük a csúcs jelleget. Az 1350m magasan levő Haller Hütténél meg sem álltunk, a pihenőt az Enzian Hütténél tartottuk meg.
Ez csodálatos módon nyitva volt, egy-pár rövidtúrásunkkal is összefutottunk a teraszán. Õk pont indulóban voltak lefelé, mi megálltunk egy negyedórára, innen már csak kb. 3km út volt hátra. Egy sör elfogyasztása után mi is tovább indultunk. A felvonó felső állomását megkerülve pár turista társunkat utolértük amint masszív rollert cipelnek a hónuk alatt. Tudniillik az osztrák barátaink, jó üzleti emberekhez méltóan kitaláltak egy nyári szórakozást, pár euro ellenében rollerral le lehet száguldani az alsó állomásig egy jól kiépített pályán. Köztük volt Georgiades Gábor barátunk, akit megnyugtattak a roller teherbíró képességéről, mivel Õ jóval többet nyomott mint 100kg. Mindenesetre ők jó öt perc alatt leértek, nekünk gyalogosan félórába telt. Volt, hogy közel kerültünk a pályához, némely rollerozó tényleg nem féltette az életét, úgy száguldott. Az alsó állomáson összeverődött a csapatunk, indulhattunk hazafelé.
A vacsora előtt még maradt időnk fürdésre, egy kis sétára. A vacsora után szintén kimentünk a városba, befejezni a részletekben történt városnézésünket. Másnapra a Kámoni arborétum megtekintésével akarjuk zárni ezévi jutalomtúránkat, a korábbi terveinktől eltérően.
|
|
|
(A fényképet Muskovics András készítette)