2023 május 20-25, Emléktúra az Országos Kék Túra útvonalán, Zempléni-hegység

-Beszámoló-


2023 május 24. szerda, Zempléni-hegység, Regéc-Boldogkőváralja

A szokásos időben megreggeliztünk, kivételesen választani lehetett két menü közül. A választást az előző esti vacsoránál már megbeszéltük. Vagy bundáskenyeret, vagy melegszendvicset választhattunk, természetesen teával. Teát egyébként minden reggel bőségesen kaptunk. A reggeli után visszasétáltunk a szállásunkra, majd buszra szálltunk. Hozzászoktunk már a reggeli 1,5 km-es bemelegítő sétához. A buszunk Tolcsván, Háromhután keresztül érkezett meg a Regéci vár parkolójába. Az eredeti túrakiírásokat ismét megváltoztattuk, hozzáigazítottuk a csapathoz. Hárman Sárospatakon maradtak, a rövid túrát, mely a vár felkeresése volt, ketten választották. A többiek elindultak a hosszútúrára. Ez a két variáció alakult ki a mai napra:

Útvonal: Regéc (400 m, ) – Regéci vár (590 m, ) – Mogyoróska (370 m, ) – Arka (235 m, ) – Boldogkőváralja (165 m, )
Túratáv: 20km
Emelkedő: 330m
Minősítő pontszám: 30+6,6+3=40 pont
Pecsételés:
  • Boldogkőváralja, MÁV vm. bejárata, vagy a vár pénztáránál, a vaskapunál
Alternatív útvonal: Regéc (400 m, ) – Regéci vár (590 m, ) – Regéc (400 m, )
Túratáv: 6km
Emelkedő: 220m
Minősítő pontszám: 9+4,4+3=0 pont

945-kor indultunk el a parkolóból. Félórai kapaszkodás után a vár pénztárjánál voltunk. A várba 1000 órától lehetett bemenni. Kávézásra is nyílt lehetőségünk, sőt idegenvezetőt is kaptunk! Egy órát szántunk a vár bejárására. Nagyon sokat visszaépítettek a váron, nagyon látványos lett! A Regéci várat 1300 körül kezdték el építeni. Sajnos, mint annyi várunkat, a Habsburgok, I. Lipót császár rendelete értelmében 1686-ban lerombolták. Az utóbbi években, ezekből a romokból építgetik újjá ezt a zempléni erősséget. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amadé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat valószínűleg az Aba nemzetség tagjai emelték a XII-XIV. század fordulója körül. A XVII. században a Rákócziak birtoka lett. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után is a Rákóczi családé maradt a vár. 1676. március 27-én megszületett II. Rákóczi Ferenc. A csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. 1677-ben érkezett Zrínyi Ilona gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot. 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. Később osztrák tulajdonosai voltak a várnak, majd a Károlyi család tulajdonába került. 1949-ben a várat államosították, de a Magyar Állam sem bizonyult gondos gazdának.

2003-ban megkezdődtek a vár helyreállítási munkái, ekkor készült el az északi bástya. 2006-ban jelentős helyreállítás történt a palotaszárnyban, valamint régészeti feltárások is voltak a várudvar területén. 2016-ban átadták az újjáépített 700 éves öregtornyot. 2021 augusztusában felavatták a helyreállított reneszánsz palotaszárnyat. A vár több helyen párkánymagasságig fennmaradt palotaszárnyát hagyományos falazási technikával, a pincétől a tetőzetig kiegészítették, és falai között megnyílt a "Főúri pompa a várfalak között" című kiállítás. A hiteles források, egykori várleltárak alapján rekonstruált termeken végighaladva betekintést nyerünk a főnemesi családok és a vár népének XVI-XVII. századi otthonába, mindennapjaiba. A földszinten megtekinthető a déli és az északi sáfárház, a fehér sütőház és az ecetesház, amelyekben az élelmiszer feldolgozása és raktározása történt. Magyarország első reneszánsz babaháza is itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejedelem regéci gyermekéveit idézi fel.

Az időjárással ma nem volt szerencsék, pedig nagyon szép panoráma lenne a környékre. Most annyira beborult, olyan alacsonyan szálltak a felhők, hogy sokszor a vár alatti települést sem láttuk. Egy órát töltöttünk el a várban. A várlátogatás után a 2 fő rövidtúrásunk lement a faluba, a buszunk ott várt rájuk. A többiek visszamentek a kék jelzésre, majd elindultak Mogyoróska felé, ahová félórai gyaloglás után érkeztek meg. A település görög katolikus templomának udvarán van a világháborús emlékmű, a templom közelében pedig egy II. Rákóczi Ferenc mellszobor látható. A település Fő utcáján hagytuk magunk mögött az utolsó házat. Több, tetszetős régi porta látható itt. Nem sokkal később már az Arka-patakon kellett átkelnünk. A Háromhegy Erdőbirtokossági Társulat erdei tanösvényére tértünk át. 7 db tájékoztató tábla van kihelyezve, melyek megismertetik az erre járóval a környék erdőgazdálkodását, a növény- és állatvilágát. Az éjszakai kis esőtől vizes, csúszós volt az ösvényünk. A Három-hegyi-legelőt elérve rövid kitérőt tettünk a Bónyi-kúthoz. Itt ebédeltünk meg a déli pihenőnk során. A forrás környéke asztalokkal, padokkal várja a megfáradt turistákat. A legelőn átvágva, visszatekintve Regéc felé, a vár és Mogyoróska templomtornya látszódott. Aztán ismételten letértünk az Arka-patak mellé. A vadregényes patakvölgyben haladó útvonal hol szurdokká szűkült, hol kitágult az árnyas, nyirkos völgyben. A patakhoz több mellékág is csatlakozott, medrét többször is kereszteztük. Hol kerültünk, hol átmásztunk, hol alatta bújtunk át a kidőlt fatörzseken. Lassan tudtunk haladni ezen a szakaszon. Mintegy 5 km hosszan kanyarogtunk a völgyben, majd egy 90°-os jobb kanyar után felértünk az Arka-pataki letérőhöz 1530-kor. Egy nagy diófaültetvényt kerültünk meg, majd egy széles kövesúton beértünk Arkára, a hangulatos zsákfaluba, a település központjába.

Az idő gyorsan szaladt, az éttermünknek megígértük, hogy egy órával korábban érünk haza, mert utánunk még egy nagyobb csoportot fogadnak vacsorázásra. Emiatt úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk az Arka-Boldogkőváralja közötti aszfaltutas szakaszt, mely kb. 3,5 km, autóbusszal megyünk át a Boldogkői várhoz. 1600 óra után pár perccel már a vár alatti parkolóban voltunk. Sajnálatosan kevés időnk maradt a vár felfedezésére, mindössze félórát tudtunk itt eltölteni. A falu a várról kapta a nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. A falu története szorosan összeforrott a váréval. Boldogkőváralja első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben található. A tatárjárás után épült, a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményeként. Boldogkőváralja a Tomaj nemzetséghez tartozó Jaak fiának, Tyba ispánnak vára és faluja volt. Az Árpád-ház kihalása után a Károly Róbert ellen lázongó Aba nemzetségbeli Amadé család birtoka lett, tőlük a király elkobozta és a Drugeth családnak adományozta. Ők építették az öregtorony köré a vár többi részét. Az elkövetkezendő évszázadokban a várat több nemesi család is birtokolta. A XV. században két szakaszban tovább bővítették. Mohács után gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol János király birtokában volt. A XVII. században a vár hadászati jelentőségét elvesztette. A század elején II. Lipót parancsára robbantani kezdték, később azonban a Péchy család neogótikus stílusban helyreállította. Boldogkőváralja a XIX. század elején mezővárosi rangban állott és vásártartási joggal is rendelkezett. A vár jelenleg az önkormányzat kezelésében van. 2002-ben nagy rekonstrukciós munkálatok kezdődtek benne.

A gyors szétnézés után visszaindultunk Sárospatakra. Az éttermünkbe a magbeszélt 1800 órai időpontra éppen hazaértünk. Tejfölös zöldbablevest, bácskai rizses húst és savanyúságot szolgáltak fel a vacsorára. Vacsora után több időnk maradt a sétára, aki akarta, pótolhatta a város megtekintését. Sokan már az est folyamán összepakolták a holmijaikat, hogy a reggeli induláskor már ne kelljen ezzel bajlódniuk. A mai szomorkásabb időjárás ellenére ez idáig nem volt okunk a panaszra. Az időjárási előrejelzések szerint csütörtökön ismét meleg, nyári időben lesz részünk, csapadék nélkül. Elhagyjuk a zempléni tájakat, a Hernádot keresztezve elérjük a Cserehátot. A túrasorozatunknak ez lesz az utolsó szakasza, a Boldogkőváralja vasúti megállójától szeretnénk eljutni Baktakékig.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora



© 2006-2024 természetbarátok.hu